Tényleg nem annyira gáz az órarendem. Csak hát... van olyan nap amikor egy órám lesz...
Na jó úgy indult, hogy ma csak úgy felmentem a Neptunba, és a tárgyfelvételre kattintottam. Hétfőtől lesz tárgyfelvételünk, de én ma mégis felléptem, hátha van már valami kiírva. Nem idegeskedtem, hiszen tavaly az időpontok később lettek meghirdetve, így úgy voltam vele, hogy biztos még nincsenek meg. Aha majdnem...
Szinte az összes órám időpontja megvan, így szépen elkezdtem nézegetni, hogy milyen nap milyen órám lesz. Miután a saját kis órarendembe a már meglévőket beírtam, rájöttem, hogy a sors elég rendesen fenéken billent éppen. Tudjátok nyáron elég sokat panaszkodtam, hogy alig tudok Pesten lenni, az ottani barátaimmal. Hol ők nem értek rá, hol én, így pár alkalommal tudtam csak felmenni. Na most ezt visszakapom, ugyanis idén hála a drága kis órarendemnek, sokkal többet leszek Pesten, így szembe kell néznem régen látott honvágyammal is... De próbálom a jó oldalát nézni,és mivel tavaly alig bírtam elmenni valahova, így idén a laza egy-két órás napokon vígan el tudok menni csavarogni, ha a többiek ráérnek. Azt hozzáteszem, hogy az egy órás napok miatt lassan a falat kaparom, mert kinek van kedve bemenni egy darab óra miatt a suliba? Ráadásul nem is a szomszédban lakom... De mindegy, ez van, lehetne rosszabb is. Bár még nincs meg mindegyik órám időpontja, szóval érhet még meglepetés... :)